Blog

Az eredeti kijelentés - Jaj a legyőzötteknek! - akkor hangzott el, amikor a gallok saját terepükön győzték le a rómaiakat i.e. 390-ben és a város visszaadásáért 330 kg aranyat követeltek  a vesztes rómaiaktól. Ők viszont panaszkodtak, mert szerintük a gallok hamis ellensúlyokkal mérték a váltságdíjat.
Ekkor a gall vezér, Brennus odadobta kardját a saját oldalukra, e később híressé vált két szóval, miszerint "Vae Victis!" Szóval akkor a rómaiak fizessenek ennyivel is többet.

Első kormányzati ciklusa elején Nagy-Britanniába tett hivatalos utat Orbán Viktor és ennek során benézett a londoni magyar nagykövetségre is.

A földszinti könyvtárszobában várták őt a követség diplomatái - helyesebben vártuk, hiszen magam is egy voltam közülük. Rövid találkozó volt. A miniszterelnök bejött, lendületesen ledobta magát az egyik fotelbe és lábait keresztbe vetve feltette a tea-asztalra és cipőiről feltekintve körülnézett. A jelenet nyilvánvaló hatalmi metakommunikációs üzenete az volt:

'Mindent megtehetek, ki mer szólni itt egyet is?'

A mai politikai rendszerváltás egy erkölcsi mélypont el-nem-tűrésének közösségi kulminálása. 16 év, de sajnos szinte minden, emberemlékezetünk óta megélt, ránk szégyent hozó hatalmaskodások elutasítása. Kevés és túlontúl rövid vállalható politikai perióduskák vannak mögöttünk. Remélem, a ma kezdődő hosszabb lesz.

Hatalmas vágy és akarat van sokunkban, hogy tartósan egy emberhez méltó, emberséget és teljesítmény-szándékot elismerő kort hozhassunk létre együtt - végre.

Nagyszerű, hogy közös világunk, közös kultúránk halkszavú, de hatalmas erejű belső indíttatást tud adni.

Ma jött a hír haláláról. Feltolulnak az emlékek. A táncházak a Kassákban - sőt még a táncház előtti percek is, amikor soha nem szóló édesapjával a Moszkvicsból behordják a hangszereket meg a zenéhez szükséges kellékeket.

Olyan fegyelmezetten, de mégis kötetlenül ment minden. A tánctanítás, végtelen türelemmel újra- és újrakezdve a zenét a lépéssorozatokhoz, ahogy ott középen Tímár Sándor kérte.