Kulturális szakigazgatás

• Álláspont a CXL. törvény-módosító előterjesztésről

A közművelődési szakmai szervezetek közül néhány megkapta - egyhetes véleményezési határidővel - az 1997. évi CXL törvény módosítását célzó tervezetet.
Mint az 1997. decemberében jóváhagyott törvény közművelődési részének  1991-1997. közötti szaktárca-felelőse szükségesnek tartom nyilvánosságra hozni álláspontomat a tervezetről.

Itt olvasható "Kis lépés egy embernek, nagy lépés a totális állam felé" című rövid véleményem, melyhez csatoltam az MDF kormány alatt 1992-ben a szakfőosztályunk által készített előkészítő koncepciót, és magát a jelen, 16444/2017 számú előterjesztést is.

A hat éves országos előkészítő munka nyomán a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény kisebb módosításokkal huszadik éve hatályos és hozzájárult a helyi közművelődési tevékenységek és azok közösségi színtereinek fennmaradásához - elsősorban a 8 milliós vidéken élő lakosság kulturális hozzáférésének és kulturális aktivitásának öntevékeny és értékgazdag, sokféle módon megnyilvánuló tevékenységének lehetővé tételéhez.

Elemzésem célja, hogy ez a hatalmas gazdagság, autonóm kulturális közösségi tevékenység ne szenvedjen csorbát egy esetleg nem megfelelően előkészített és nem kellő történelmi tapasztalattal megfontolt fogalmazásmód miatt.
 

• Kulturális szaktörvény

A többpárti parlamenti demokrácia bevezetését követően felkértek, hogy az új Művelődési és Közoktatási Minisztériumban vegyek részt a közművelődési törvény újra-alkotásában és közművelődési pályázatok lebonyolításában. 1992-től osztályvezetőként, majd 1994-től főosztályvezetőként egy – számos kultúrpolitikai oldalt reprezentáló – munkacsoportot kértünk fel a törvény szövegezésére. Az 1997. évi bizottsági vitákban a tárca képviselőjeként vettem részt, s a CXL. számot kapott törvény 1997. decemberi parlamenti elfogadását ma is a közművelődési terület részére hasznos lépésnek tartom.
 

• Közművelődési Pályázat 1991-1992
   
• Közkönyvtárak éve
  A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban 1994-től a közkönyvtári terület szakigazgatásának feladata is a Közművelődési Főosztály hatáskörébe került. A terület fejlesztése érdekében dolgoztunk ki javaslatokat, köztük a Közkönyvtárak Éve elképzelést, melyből a Nemzeti Kulturális Alap 1996. évi közkönyvtári prioritás programja született és valósult meg.
   
• Striker Sándor: Lidérces mennyország

1995. március 9-10-én Győrött országos konferenciát szerveztek a kultúrát befolyásoló társadalmi, politikai, gazdasági és technikai körülmények változásairól, illetőleg a változások hatásáról, azaz kultúránk mai állapotáról. A mindenkori rendszerváltozások műveltségbeli és kulturális stratégiai változásokat jelentettek...[collapsed title=tovább>>] Neves társadalomtudósokat kértek fel a konferencia szervezői azzal, hogy ki-ki vázolja fel e változások jellemzőit a saját tudományterülete szempontjából, nézőpontjából. Ettől lett a kép sokoldalú és árnyalt, ha nem is túl vidám.
A bevezető előadást Vitányi Iván tartotta, s több más mellett külön figyelmet érdemel az a megállapítása, hogy „,,,,,,a kulturális fejlődés egyáltalában nem alávetett kérdése a társadalomnak. Nem alávetett kérdés az, hogy a társadalmi fejlődés azon az áron fog-e menni, hogy a középrétegből még többen csúsznak le az alsó rétegekbe, vagy pedig úgy fog-e menni, hogy az alsó rétegekből még többen kerülnek be a középrétegekbe”,,,,,,. Böhm Antal A rendszerváltás politikai kultúrája című előadásában a hazai politikai kultúra értékrendjeinek az európai kultúrkörhöz való tartozásáról szól. Zelnik József a sorozatos értékvesztésre hívja föl a figyelmet: „,,,,,,az egész magyar kultúra úgy néz ki, mint egy felszámolás előtt álló MÉH-vállalat”,,,,,, –,,,,,, fakadt ki keserűen. Hankiss Elemér a válságról és a megújulásról szólt. Andorka Rudolf a piacgazdaság etikáját, a demokratikus politizálás fontosságát taglalta. Több más előadó után olvashatjuk a kötetben az e témában kiírt pályázat egyetemisták által írt díjnyertes munkáit.
Fontos, hogy a magyar kultúra létállapotát tükröző összeállítás a kötet, melyet művelődéspolitikusok a kultúra irányításában részt vevők figyelmébe ajánlhatunk .[/collapse]

• Striker Sándor: A művelődésirányítás lehetőségei és eszközei: ideálok, minták és feladatok
  (In: Szabó Károly: Közművelődési tanulmányok, Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1996)
   
• Striker Sándor: A felnőttoktatás ma: ablak és/vagy tükör  (a TIT Stúdióban rendezett felnőttoktatási tanácskozáson elhangzott beszéd) (In: SZÍN - A Magyar Művelődési Intézet lapja, 2/5)
   

Miniszteri Dicséret átvétele Mádl Ferenc minisztertől (MKM, 1994)