Blog

Kard-ki-kard, mindenütt dobogást hallani

előttem, mellettem az ország nagyjai

győzelmünk nem vitás, ujjongjunk: hallali!

robogunk előre, vezérünk Tomori.

Hős vezér, mögötte győzelmek halmai

hűségét hazánkért meg kell most vallani

robogunk előre, nem kell pajzs, hallali!

sok ezren itt vagyunk, nemzetünk bajnoki.

Büszke ránk mindenki, a világ nagyjai

mi vagyunk, mi leszünk, Attila ostori.

ősi vér nem hibáz, hujjog a hallali!

                                              Novák Imrétől

Búcsúzom ma tőled,

mivel mással – verssel.

Leveleink megosztottuk egymással

száz éve már, ezerrel –

hogy megmaradjanak, mert készülődtünk

folyton feldolgozni, mit a lélek akkor,

rögtön sosem mer.

Mert hagyni, adni akartunk egymásnak

a mából, egy gondolat, egy passz,

egy fény-kép izgalmából.

Nem lehetek ott, tudom nem haragszol

napok-hetek óta idebent harang szól,

hogyan tovább? Kinek beszéljek immár,

Koronavírus terjed a világban és immár Magyarországon is. A betegség érintés útján is terjed, sok ország mindent megtesz a terjedés megakadályozásáért.

A magyar politikai döntéshozók egy semmibe nem kerülő lépéssel tehetnének valamit több százezer magyarországi állampolgár és lakos védelméért.

Novák Imre halálára

Hogy ki oltja le majd

egyszer azt a lámpát

közülünk

utolsóként futva ki a

földi öltözőből,

hát nem tudhatom.

Leveleinket egymásnak

még papírra írtuk,

határon át mindig jól

vigyázva – a seregbe

és vissza nem kevésbé.

Jöttek-mentek versek, tervek

kérlelhetetlen ítéletek,

meghát a lányok.

Anyád sütit küldött velem,

kétdecist raktam a szendvicsedbe.

Amatőrök voltunk

ízig-vérig – fociban, versben,

Van egy nyugtalanítóan közös vonása az önkényuralmak politikai és a nyers kapitalizmus gazdasági hatalomtechnikáinak Ez nem más, mint hogy az önkényúr és a vadkapitalista egyaránt egyszerűen csak prédaként kezeli az általa elérhető anyagi és emberi erőforrásokat.

Nincs messzebb tekintő célja, mint a lehető legtöbbet ’kihozni belőlük’. Mint elejtett prédáját a vadállat, szabadon marcangolja-tépi, vicsorogva-morogva mindazokra, akik hozzá szeretnének férni ’zsákmányához'.