Parlamentáris puccs 2013. március 11-én?

Nem vált közismertté – noha nyílt levélben annak idején eljuttattuk a Magyar Országgyűlés tagjainak és igen sok hírközlő szervezetnek – amikor 2010. novemberében tiltakoztunk az Országgyűlés szándéka ellen, hogy visszamenőleges hatállyal alkosson törvényt politikai ellenfeleivel szemben.

A levélben jeleztük, hogy a visszamenőleges jogalkotás veszélyezteti a jogállamiságot. „A Magyar Köztársaság Országgyűlése nem helyezheti magát a civil társadalom, az évszázados polgári jogállamiság és a hatályos nemzetközi jog keretein kívülre. Ez politikai értelemben puccs lenne, mely súlyos következményekkel járna a nemzet, az ország, hazánk életére nézve.”

Az Országgyűlés megszavazta annak idején a visszamenőleges hatályú törvényt, de az Alkotmánybíróság fél évre rá megsemmisítette.

-

A holnapi napon – többek között – ezt a korrekciót lehetetleníti el az Alaptörvénybe emelve az Országgyűlés, ha megszavazza az úgynevezett negyedik módosítást. Azaz tévedhetetlennek nevezi ki magát a magyar parlament.

Pedig magában a megszavazandó szövegben is vannak tévedésre utaló bekezdések, súlyos önellentmondások. Csak egyetlen példa, a 19. cikk a 2011. december 31-iki ’Átmeneti rendelkezések’-ből, melyek most az Alaptörvénybe kerülhetnek.

„(3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás – ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett – megszűnik. Az indítványozó az indítványt – sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint – ismételten benyújthatja.”

Fából vaskarika a fenti mondat: az indítványozás jogát elveszik valakitől – még ha folyamatban van az ügy, akkor is -, de ezt azzal enyhítik, hogy más törvény alapján majd ismét benyújthatja. Ezek szerint lehetnek majd olyan sarkalatos törvények, amelyek mást engednek meg, mint maga az Alaptörvény? Mi ez, ha nem a demokratikus jogbiztonság felszámolása?

-

Többen felvetették, így Szabó Máté ombudsman is, hogy – ahogy a cikk írja – ’ha az országgyűlés által még tárgyalt előterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lesznek az alaptörvény szövegéből. "Ez az állapot az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti" - véli Szabó Máté’, s kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja azt alá. Mások úgy gondolják, hogy épp a fennálló Alaptörvény kényszeríti Áder Jánost a módosítás aláírására.

-

Nos, nem. A köztársasági elnök tiszte és kötelessége az Alaptörvény 9. cikke szerint a következő:

1. Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Mi következi ebből? Álláspontom szerint az, hogy amennyiben Áder János köztársasági elnök úgy véli, hogy az Alaptörvény fenti értelmű és tartalmú módosítása veszélyezteti az államszervezet demokratikus működését, akkor

- meg kell jelennie az Országgyűlésben, és a szavazás előtt nyílt szavazást kell kérnie

- fel kell hívnia arra a figyelmet, hogy aki megszavazza a módosítást, az veszélyezteti a köztársaság demokratikus működését

- s ha ezt teszi, akkor őrizetbe kell venni

- s mivel a tettenérés jogi esete áll fenn, tehát nem érvényes a képviselők mentelmi joga sem esetükben.

-

Sajnos tisztelt Honfitársaim, ez a szomorú helyzet. A magyar Országgyűlés 2013. március 11-én ismét parlamentáris puccsot tud végrehajtani a magyar és nemzetközi jog ellenében, ha a fenti ellenlépés be nem következik – s ezúttal már nem lesz jogi lehetőség e lépés felülvizsgálatára.

.