NAPLÓ - 1977. augusztus 20.

(A Napló további részei a keresőablakba naplo szót írva és a keresésre kattintva megjelennek.)
 

NAPLÓ

"London, Highgate, egy pubban           Aug.20.

este 3/4 9‑kor

Kb. olyan hely, mint a Kassai vagy az Erzsébet.

Ma, életemben először talán Youth Hostel‑ben fogok aludni.

De jó lenne, ha találnék egy lányt, vagy ha egy lány találna meg engem. Vigyázok én az egészségemre rendesen, dehát ez nem elég. Egyébként sok minden történt azért Cwm­bran‑ban.

A család szombaton elutazott. Szombat‑vasárnap futottam Chris‑szel, előbb a környé­ken, azután a stadionban, ami egy nagyon jó hely. Hétfőn, 15‑én elmentünk Gloucester felé, a helység nevét nem tudom, mindenesetre meglátogattuk Fredet és feleségét, akikkel már Tázláron is találkoztam. Ott aludtunk, aztán reggel elindultunk Cambridge‑be. Ez nem ilyen egyszerű, mert előbb Londonba mentünk, felszedni Chris csomagjait az állomáson.

Jó hosszú út volt, Cambridge‑ben nem töltöttünk többet egy óránál és este 10 körül már otthon voltunk Cwmbranban. Másnap, szerdán atlétika verseny volt a stadionban, amin persze indultunk Chris‑szel. Ő háromezren, én százon és három­ezren. 100m‑en 13,4‑et csináltam vizes tartánon torna­cipőben és rohadt hidegben, a futamot 11,1‑el nyerték (mindenképpen gyenge az eredmé­nyem). 3000‑en sokan indultak, két csoportra osztották a mezőnyt, kb. 20‑20 ember futott. Már esett az eső, igaz addig is néha, és csak nekem nem volt tréningalsóm, és csak nekünk nem volt szögesünk. Mellékesen egy welszi junior‑válogatott is futott az első 3000‑es futamban, kb. 8:17‑es idővel. A mi futamunkat 8:55‑el nyerte valaki, Chris feladta, mikor lekörözték, engem kétszer köröztek le 7 1/2 kör alatt. A maga nemében ez is jó, kb. mind­enki rámvert egy kört. 12:04‑et futottam, ami 100mp‑es köröket jelent, van mit javulni. Egyébként 200‑ig én vezettem, én futottam be legelsőnek és legutol­sónak a célba.

Furcsa, de nagyon jó érzés volt vezetni, olyan könnyen futottam. Aztán sorba ment el mellettem mindenki, Chris pont egy kör alatt hagyott le. A célban megtapsoltak a lelátóról. Különben a 3000 m este 9‑kor, villanyfényes, vizes tartánpályán volt, gyönyörű.

(Egyébként többen megnéznek itt, hogy írok, a mellettem ülők közül az egyik arra kért, hogy ha elkészült a könyv, küld­jek neki egy példányt, de sajnos, mikor elment, nem adta meg a címét. Most pedig egy nagyon fiatal, kb. 17 éves motoros‑bu­kós pár mosolyog ide folyton. Kíváncsi vagyok, ők mit mondanak majd.)

Visszatérve a futásra, nagyon jólesett – a benevezési díj 20 P, és egyébként a hangos­bemondó bemondja, hogy 7. S. Striker, Budapest University, 13,4mp. Először 15,4‑et mondott be, aztán helyesbített.

Hát ennyit az atlétikáról. Csütörtökön könyvtárban vol­tunk, ingyen és minden papír nélkül be lehet ülni a városi könyvtárba. Egy Németh László (Bűn) van, 3 könyv Mo történeté­ről, egy lengyel‑magyar irodalomtörténet 1945‑56‑ig és néhány angliai magyar kiadvány, a követség propaganda-anyaga. De azért volt mit olvasni. Pénteken rövid könyvtár után Cardiffba mentünk családláto­gatásra, sok tényleg kedves unokatestvért és nagynénit‑nagybá­csit láttunk, persze jó vendéglátással. Egy kicsit megnéz­tem a múzeumot is, az állattani, az ipari és az impresszionista festészeti részt.

Most pedig szombat van, délben elindultam stoppal London felé (a lány most idene­vetett és elköszönt, hogy elmentek), azt hiszem nagy szerencsével egy Mini Morrisban két srác elhozott rövid stop után, mégpedig úgy, hogy kb. félórát vártam, akkor leültem a hátizsákomra, azzal, hogy délben még az autóstopposok is ebédszüne­tet tartanak.

Amint befejeztem és felálltam, ők felvettek. Heathrow előtt valamivel, Londontól 30 km‑nyire kanyarod­tak el. Ott esett kissé az eső, de szerencsére elsőnek kezdtem stoppol­ni, három utánam jövő pedig több mint félórás várakozás után felajánlotta, hogy eltüntetik magukat, míg engem fel nem vesz valaki. Negyedóra múlva egy nagy Ford Cortina felvett, a pasas filmforgatásról jött hazafelé, a Superman filmek dekorá­ciós‑dísz­let­munkáin dolgozik. A Spy Who Loved Me volt az utolsó film, amin ő is dolgozott. Így 1/2 6‑ra Londonban voltam, 6‑kor a főpostánál, ami zárva volt.

Így most 1/2 10‑kor a Youth Hostel‑hez legközelebb eső pub‑ban ülök egy limonádé mellett és fosom a szót ebbe a füzet­be.

Vajon vissza kell‑e mennem most Magyarországra? Vajon lesz‑e belőlem új Mucius Scaevola? Semmi értelme nincs most visszafor­dulni és eltűrni a rakoncátlan kölyök szere­pét. Nagy csönd jön most Magyarországról, jegeces félelem árad. Higgad­janak le, felejtse­nek el most egy időre.

Egyébként 11‑én üzentem, hogy csak az írjon, aki mer, 9 nap alatt nem jött levél ‑ rossz a posta, vagy nagy a beszarás? Majd kiderül.

Fáradt vagyok, megyek aludni, talán még olvasok József Attilát.

Jó éjszakát!"