Csodálatos mozi

Itt a szünidő, turisták özönlik el a várost, menjünk mi is moziba! Ha már sikeresen és épségben átadtuk a vendég-gyerekeket pesti szüleiknek és megettük a görög kaját (szolidaritásból?) nézzük mi van itt filmekből - hát pláza-kínálat. Telefonos segítség barátoktól: nézzettek ki valamit a Pesti Estből az art-mozikban. O.K.! Legyen a Liza a rókatündér, úgyis jókat olvastunk róla néhány hónapja, még negyedóránk van, irány a Toldi.

Ja, mondják a pénztárban, azt itt ma nem játsszuk! Tegnap meg holnap igen, de ma nem, rendezvény van. Na, akkor rohanjunk a Művészbe, ott megy tíz perc múlva.

Metro - villamos, itt vagyunk. Három perc a kezdésig, már nincs idő kint a Sparban üdítőt venni. Benyomom az ajtót - a pénztárban senki. De előttünk már a Madagaszkárból ismerős kalapos-ridikülös néni várakozik. Megjön a pénztárosnő, a Madagaszkáros kalapos néni elővételben kér holnapra (!) öt jegyet - ja bocs, mégse, legyen csak négy - kártyával fizetnék, kedveském. Nem működik? Jaj, várjon, akkor mindjárt előveszem a tárcámat.

Mégis megvan a jegyünk, de kicsit már elmúlt fél. Büfé? Hoppá, most itt nincs senki. Nincs idő kitalálni, hol lehet.

Majd eszünk egy rágót, az legalább nyálat csinál. Melyik terem? A Bódy - mondja az egészet rendíthetetlen higgadtsággal végignéző jegyszedő fiatalember. Most kezdődik? - kérdezzük. - Már elkezdődött. - mondja jegytépő nyugalommal.

A helyünkön a nyolc néző közül valakik ülnek. A kukk sötétben előre megyünk, a már pörgő filmet nézve-hallgatva fél szemmel, fél éve voltunk utoljára moziban - leülünk bárhová. Egész jó képek.

Egyszercsak jön valaki a sötétben, odahajol hozzánk, kis konty csillan a fején. Egy-egy szívószálas papírpoharat nyom a kezünkbe és távozik. Két pohár gratis hideg víz. Hoppá!

A film is remek. Az egész olyan otthonos, mintha egyszerre lennénk a filmben is.

Lehet ennél jobb? Hát persze.

Odakint a fagyisnál - előtte elrohanva erről szó sem lehetett - papírtálcán kiragasztott "Rögtön jövök!" Viszont nincs előttünk kalapos néni.

Jön a mosdó felől és kiszolgál, de beleejti a pisztácia-gombócunkat a csokifagyiba. Jó lesz nekünk így is, mondjuk. Nagyon örül. Hozzáken a pisztáciássá lett csokisból kárpótlásul.

Varázslatos élményeket mindenkinek!