Kapcsolat: striker@striker.hu

Legújabb tartalmak

Jelenlegi hely

Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/web/striker/domains/www.striker.hu/html/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

Állam bácsi visszatért

Heltai Gáspár írta bő négyszáz esztendeje:
 „Az kamoraszéket mentűl inkább igazgatják, antúl inkább büdösb.”
 
Bő félévig sütögetett terv került az asztalra – a múzeumi negyed terve. Komoly javaslat a július 5-iki kormányülésre. Hatvan milliárdért a főváros művészeti múzeumai a Városligetbe-56-osok terére kerülnek. Sorolni is hosszú: az új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a Magyar Fotográfia Múzeuma lesz itt, meg a Magyar Zeneház. Ahogy kissé illegálisan világot járó barátaim annak idején Dél-Európából hazajövet mondták: ’Massaje completto’. Itt mindent megkap majd a kedves turista. Merthogy azt prognosztizálja a kormánybiztos Baán László, hogy évi egymillióval fogja növelni a turisták számát ez a beruházás, és a befektetett pénz 10 év alatt megtérül. Csak művészeti múzeumok kerülhetnek ide, a Természettudományi Múzeum, melynek helyét egyetem foglalja majd el, nem.
Akkor kezdjük ezt a végét. A Néprajzi helyére visszamegy a Kúria. Mi lesz a Legfelsőbb Bíróság épületével? A Nemzeti Galéria a Várban kiürül. Oda ki vagy mi költözik? Ugyanez a kérdés a kecskeméti Fotográfiai Múzeum, az Építészeti és a Ludwig esetében is. A kormány-előterjesztés nyilván tartalmazza, de eddig nem kötötték az orrunkra. Azért elég komoly ingatlan-biznisz szaga van.
Haladjunk tovább: a Néprajzi Múzeumot korántsem tartanám „művészeti” múzeumnak, a viseletek és csuprok rendszerezésén már rég túljutott a szakma. S ne feledjük, hogy a múzeumoknak kutatási feladataik is vannak, melyek között a néprajzi kutatások nem elhanyagolhatók, különösképp a magyarság közismerten speciális esetében. Azaz kutatóhelyekre, könyvtárra, archívumra lesz szükség a ’műgalmi negyed’ közepén. A Néprajzi Múzeum Film- és videótára egyébként igen jelentős. A néprajzi film külön műfaj, archiválásuk páratlan kincsek megőrzését teszi lehetővé.
Ha ide vetődtünk a gondolatmenetben, miért nem kerül a műgalmi negyedbe mozi, azaz a Nemzeti Filmarchívum? Az is művészeti és az is múzeum. Oda is beugorhatnának a turisták feliratos magyar mozikat nézni.
Mert hát erről szól a koncepció. A turista beugrik a Szépművészetibe, aztán átmegy a Fotográfiaiba, és végül benéz az Építészetibe. Maguk így csinálják? Vagy mégse? Épeszű ember nem megy egy nap három múzeumba csak azért, mert egymás mellett vannak. A túraszervezők logisztikai egyeztetéseket fognak tartani, hogy kinek a busza hol parkol, és milyen sorrendben rohannak körbe turista-csoportjaik a hat múzeumon.
Akik persze fogyasztanak is, vagy fogyasztanának. A múzeumok környéke szerte a világon kávézók, fagyizók, éttermek és szuvenírboltok mikrovilága is. Egy metropolisz többközpontú, egy-egy nagy múzeum egy-egy környék emblémája. Ez nálunk most a Hősök terére fog monopolizálódni. Persze ebben a nagy állami múzeum tevés-vevésben a budapesti múzeumok környéke jóformán még ki sem tud épülni, mire a múzeumot máshová költöztetik.
Hogy ez miért érdekes? Minden nyilvános kulturális intézmény közösség-szervező erő. Kialakul a körülötte lévő közeg, a fent említett fagyisokig és büfékig bezárólag, sajátos helyi hangulatot teremtve. Aki odamegy, a környéket is megnézi. 2018 után, ha a terv megvalósul, a vidékről múzeumba jövő iskolás gyerekek nem fognak eljutni se a Várba, se a Belvárosba. És persze a turisták se… hiszen Szent Koronát nézni egy turistacsoportnak kevés, ahhoz kell a Néprajzi Múzeum is.
Végül a pénz és ez az egész állam-bácsi-kézbe-veszi koncepció. A 60 milliárd az 120 milliárd fölött lesz mai árakon. A Nemzeti Színház 20 milliárd volt bő évtizede, a Margit híd felújítása meg 200 milliárd egymagában nemrég. Mert persze itt is lesz műtárgy-építészeti feladat, ha a közlekedést el kell vezetni az M3-as bevezetőtől valahová, és sétáló terület lesz a Hősök tere. Be kellene vallani, hogy ez a 60 ugyanolyan félrevezetően alulbecsült adat, mint a Művészetek Palotája most bírált PPP-je. Nyögni fogja a magyar kultúra évtizedekig. Hogy 10 év alatt bejön? Ha ingyenesek a múzeumok és a fenntartásuk irdatlan pénzbe, évente milliárdokba kerül?
Ez a 60 milliárd – hogy összevessük – 3000 magyar település évi 2 millió kulturális forintja lehetne 10 éven keresztül. Ha 120 milliárd, akkor 20 éven keresztül. A vidéki Magyarország kárára billen ismét a mérleg, a falusi-kisvárosi tehetségek nemhogy településenként 2 milliót, de átlagosan 200 ezret sem kapnak kulturális tevékenységre az utóbbi húsz évben.
Ha viszont az alkotókat vesszük, a 60-120 milliárd az évenkénti teljes magyar kulturális program-finanszírozás – a Nemzeti Kulturális Alap – ugyancsak 10 évnyi teljes pályázati forrásával egyenlő, szinte egy generációnyi alkotót és alkotóközösséget érintve.
Az alábbi kettő és a fenti kormányzati előterjesztés közötti legnagyobb kultúrpolitikai kontraszt a demokratikus, egyéni-közösségi tehetséggondozás és kultúra-teremtés lehetősége s  vele szemben a központosított állami paternalizmus ijesztő reinkarnációja. Állam bácsi megint beruház, aztán az ország nyögi majd a költségeket – a helyi közösségek pedig foszladoznak, a vidék Magyarországa kiüresedik, főként ahol nincs vezető országos politikus, aki oda vezetné az utakat és a pénzt.
A múzeumi negyed beruházás nyilvánvaló jele annak, hogy a Fidesz kormányzat Kádár-féle államkultúra-pártolása a második ciklusukban is domináns. Az első ciklusban 50 százalékra emelték a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretét és különös módszerekkel bóvli Nemzeti Színházat emeltek, most az egész NKA-t a minisztérium alá vonták, és még nagyobb emlékművet építenek maguknak. Apránként a mai fiatalok is megismerkedhetnek azzal, milyen is a pártállami kultúra.